941
Megjelenés
Ellenőrzött
| 941 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 941 |
| Ab urbe condita | 1694 |
| Bahái naptár | -903 – -902 |
| Berber naptár | 1891 |
| Bizánci naptár | 6449 – 6450 |
| Buddhista naptár | 1485 |
| Burmai naptár | 303 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 933 – 934 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 996 – 997 |
| Shaka Samvat | 863 – 864 |
| Holocén naptár | 10941 |
| Iráni naptár | 319 – 320 |
| Japán naptár | 1601 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3637–3638 |
| Kopt naptár | 657 – 658 |
| Koreai naptár | 3274 |
| Muszlim naptár | 329 – 330 |
| Örmény naptár | 390 ԹՎ ՅՂ |
| Szeleukida naptár | 1252–1253 |
| Thai szoláris naptár | 1484 |
| Zsidó naptár | 4701 – 4702 |
Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század
Évtizedek: 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek
Évek: 936 – 937 – 938 – 939 – 940 – 941 – 942 – 943 – 944 – 945 – 946
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A magyarok a Bizánci Birodalom ellen indítanak hadjáratot, de a sereg zömét az áradó Duna átkelés közben elsodorja.
- Igor kijevi fejedelem a besenyőkkel szövetkezve fosztogató portyára indul a Bizánci Birodalom ellen. A bizánci flotta az arabok elleni harcban van lekötve, így 15 kiszuperált hadihajót szerelnek fel, amelyek görögtűzzel a kijevi hajók nagy részét megsemmisítik. A partra jutott kijeviek és besenyők Kis-Ázsia partvidékét dúlják, eljutnak egészen Nikomédeiáig. A bizánci hadsereg közeledtére áthajóznak Trákiába, ahol a flotta meglepetésszerű támadással megsemmisíti egész hajórajukat.
- Szász Henrik összeesküvést sző bátyja, Ottó német király meggyilkolására, de lelepleződik és börtönbe zárják. Fogságából karácsonykor szabadul, miután bűnbánatot gyakorol.
- IV. Lajos nyugati frank király megpróbálja kiűzni a Reimset megszálló Ottó német királyt, de vereséget szenved és visszahúzódik Laonba, a egyetlen városba, amely az ő kezén maradt. Ottó nem akarja elűzni Lajost a trónjáról, csak elismerteti vele Lotaringia elvesztését, majd kivonulva azt javasolja, hogy egyezzen ki lázadó főuraival, az Ottó pártjára álló Nagy Hugóval és Vermandois-i Herberttel.
- Az észak-itáliai nemesség fellázad Hugó király ellen. Hugó kiegyezik a többségükkel, majd a legerősebb főúr, Berengár ivreai őrgróf ellen vonul, hogy elfogja és megvakítva alkalmatlanná tegye az uralkodásra. Berengárt időben figyelmeztetik és Ottó német királyhoz menekül.
- Fosztogató hadjárat közben meghal Olaf Guthfrithson, Northumbria viking királya. Utódja unokatestvére, Olaf Cuaran.
Abbászida Kalifátus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Badzskam "emírek emírjét" kurd rablók vadászat közben meggyilkolják. Pozíciójáért több hadúr is verseng és Bagdadot többször is elfoglalják, míg szeptemberben a korábbi kormányzó, Muhammad ibn Raik kerül ismét hatalomra.
- Meghal Abu al-Haszan al-Szamarrí, az utolsó síita imám, Muhammad al-Mahdí negyedik képviselője és megkezdődik a "nagy rejtőzés" korszaka, ami máig tart. A síiták szerint Mahdí az utolsó ítélet előtt tér majd vissza a világba.
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brian Boru, ír nagykirály
- Capet Hugó, francia király
- Lothár, nyugati frank király
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- április 21. – Badzskam, az Abbászida Kalifátus kormányzója
- Al-Kulajní, perzsa teológus
- Olaf Guthfrithson, viking király
- Rúdakí, perzsa költő
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 941 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.