1518
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1518 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1518 |
| Ab urbe condita | 2271 |
| Bahái naptár | -326 – -325 |
| Berber naptár | 2468 |
| Bizánci naptár | 7026 – 7027 |
| Buddhista naptár | 2062 |
| Burmai naptár | 880 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1510 – 1511 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1573 – 1574 |
| Shaka Samvat | 1440 – 1441 |
| Holocén naptár | 11518 |
| Iráni naptár | 896 – 897 |
| Japán naptár | 2178 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4214–4215 |
| Kopt naptár | 1234 – 1235 |
| Koreai naptár | 3851 |
| Muszlim naptár | 923 – 924 |
| Örmény naptár | 967 ԹՎ ՋԿԷ |
| Szeleukida naptár | 1829–1830 |
| Thai szoláris naptár | 2061 |
| Zsidó naptár | 5278 – 5279 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek
Évek: 1513 – 1514 – 1515 – 1516 – 1517 – 1518 – 1519 – 1520 – 1521 – 1522 – 1523
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határozott dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- március 2. – II. Lorenzo de’ Medici Amboise-ban nőül veszi Madeleine de la Tour d’Auvergne-t.
- március 22. – V. Károly engedélyezi Magellán Föld körüli útját.[1]
- április 26. – A heidelbergi disputa. (Az ágostonos kongregáció gyűlésén Luther Márton lehetőséget kapott nézeteinek ismertetésére, elsősorban a kiközösítésről.)[2][3]
- október 12–14. – Augsburgban Tommaso Cajetan De Vio pápai legátus hallgatja ki a kúria elé idézett Luthert, aki megtagadja tézisei visszavonását, és október 22-én megszökik a városból.[3][4]
- október 25. – Tommaso Cajetan De Vio felszólítja III. Frigyes szász választófejedelmet, hogy az eretnek Luthert szolgáltassa ki Rómának vagy utasítsa ki birodalmából; ezt Frigyes december 8-án elutasította.[5]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- az év közepe – Albert mainzi érsek és a domonkos szerzetesrend feljelenti Luther Mártont X. Leó pápánál, aki azonban – az Ágoston-rendiek és a domonkosok civódásának tartva – nem akar komolyan foglalkozni az üggyel, de I. Miksa császár közbenjárására mégis arra kötelezi, hogy jelenjen meg a pápai bíróság előtt.[3]
- az év folyamán – Gyulán fürdőt építenek, amit később a törökök továbbfejlesztettek. (Ez a 17. században többször is leégett, végül eredeti céljaira nem is építették újjá. 1832-ben emeletet húztak rá és iskola lett.)[6]
Az év témái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- április 22. – Antoine de Bourbon francia arisztokrata, Navarra társuralkodója, a vallásháborúk többször pártot cserélt hadvezére († 1562)
- szeptember 29. – Jacopo Tintoretto olasz festő († 1594)
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- augusztus 16. – Loyset Compère, francia zeneszerző (* 1445)
- augusztus 27. – Ifjabb Aragóniai Johanna, nápolyi királyi hercegnő, majd házassága révén nápolyi királyné (* 1478)
- november 20. – Pierre de la Rue, francia-flamand reneszánsz zeneszerző és énekes (* 1452)
- november 24. – Vannozza de Cattanei, Cattanei grófnője, VI. Sándor pápa egyik szeretője (* 1442)
- december 5. – Gian Giacomo Trivulzio, itáliai arisztokrata és zsoldosvezér, Franciaország marsallja (* 1440 vagy 41)
Bizonytalan dátum
- Kabir, indiai misztikus költő (* 1440)
- Arudzs Barbarossa, ottomán kalóz (* 1474 körül)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Gil Juan: Magellán Spanyolországban. Világtörténet, XLIII. évf. 2. sz. (2021) 188. o.
- ↑ Szabó Zsolt: A heidelbergi egyetem évszázadai - híres jog-összehasonlítók, magyar protestáns diákok. Jogtörténeti Szemle, 4. sz. (2017)
- 1 2 3 Birkás-Sztrókay Edit: Luther Márton. Rubicon, XXVIII. évf. 314. sz. (2017) 12–13. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Eric W. Gritsch: Isten udvari bolondja: Luther Márton korunk perspektívájából. Budapest: Luther. 2006. 51–52. o. ISBN 978 963 9571 43 3
- ↑ Krász Lilla: A reformáció és a német vallásháborúk. In A kora újkor története. Szerk. Poór János. Budapest: Osiris. 2009. 291–292. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 978 963 276 013 1
- ↑ Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon. História, 6–7. sz. (2010)